Nagy általánosságban a reklámok egy adott termék vagy szolgáltatás népszerűsítésére lettek kitalálva, de szerintem még él a régi közmondás, miszerint: "Jó bornak nem kell cégér."
- Némelyik megfelel erre a célra, de nagy többségük csak azt érte el, hogy ha meglátjuk a TV-ben, elkapcsolunk onnan, de minimum levesszük a hangot, ha meghalljuk a rádióban, akkor szintén, és ha látjuk a plakátját az utcán, vagy bárhol akkor elfordítjuk a fejünket, mert nem bírjuk ki őket. (Gondolok ezzel a különféle mosószerek, kozmetikumok és bankok reklámjaira.)
- Egy TV-reklámnál azt is el lehet érni, hogy túlságosan nagy hangsúly fektetnek a körítésre (pl.: zene, képi világ, esetleg egy híres ember szerepel benne) és ennek eredményeképpen a néző nem biztos, hogy emlékezni fog arra, hogy mit hivatott reklámozni az adott reklám.
- Ugyanekkor a TV-reklámok többségében a nézőt teljesen tökkelütöttnek nézik és mivel az ember nem igazán szereti, ha valaki hülyének nézi azért nem fogja végignézni kettőnél többször [pl.: fejfájás (és egyéb fájdalom)csillapítók, gyomorsavlekötők].
- A szereplőket sokszor szintén naivnak és idiótának állítják be (pl.: a mindenen mosolygós anyukák a mosóporreklámokban, élőflórás joghurtok és bankok reklámjai, életjáradék-reklámok).
- Nem annak a korosztálynak szólnak, akiknek szánják. Például a ránctalanító krémek reklámjai. Mindegyikben egy 17-18 éves lány keni magát.
- Vannak nagyon erőszakos reklámok is, például mikor a mosóporreklámokban összekenik az emberek ruháját, hogy megmutassák: ki lehet mosni.
Nem igazán tudok pozitív kritikát hozzáfűzni ehhez a témához...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése