PISA-felmérés

Ez eléggé hosszú, ezért nem hiszem, hogy bárki is elolvassa.

Gyakorlatilag nincs változás a magyar diákok PISA-felmérésen elért eredményeiben az előző, három évvel ezelőtti vizsgálathoz képest - hangzott el az oktatási tárca illetékeseinek keddi budapesti sajtótájékoztatóján.Az ötvenhét országot magában foglaló 2006-os felmérésben 200 magyar iskola 15 éves diákjainak természettudományos, matematikai és szövegértési képességeit vették górcső alá. A mostani felmérés során a természettudományos ismeretek kaptak kiemelt hangsúlyt.
A magyar diákok természettudományi területen harminc OECD-állam közül 13-17. helyet, míg szövegértésben az értékelhető eredményt produkáló 29 ország közül 17-22. helyet érték el. Matematikából harmincegy ország közül a 18-23. helyet szerezték meg a tanulók a vizsgálat során- mondta el Balázsi Ildikó, az Oktatási Hivatal osztályvezetője.
Az európai országok közül Finnország ért el kiemelkedő eredményt, mindhárom területen az első három között végzett.
Az OECD-átlagával összevetve, szövegértés és matematika területén szignifikánsan gyengébb eredményt értek el a magyar tanulók, míg a természettudományos területen az eredmény egyenértékű volt az OECD-államok átlagával.
Összevetve a 2000. és 2003. évi vizsgálattal, nem tapasztalható jelentős eltérés az eredményekben, sem a szövegértési, sem a matematikai ismereteknél.
A felmérés rámutatott, hogy a tanulók közötti képességkülönbség 70 százaléka az iskolák átlageredménye közötti különbségből fakad, ez Magyarországon volt legmagasabb a résztvevő államok közül, a második Németországban ez az arány 60 százalékos. Kiderült az is, hogy a tanulók szociális, gazdasági és kulturális helyzetét mérő mutató különbségeinek 46 százaléka származik a családi háttér közötti különbségből.
Csapó Benő egyetemi tanár úgy fogalmazott, hogy a felmérés legfontosabb üzenete, hogy stagnál az oktatási rendszer. Az eredmények nem romlottak, de nem is javultak - összegezte.
Hozzátette: egy olyan erős nemzetközi mezőnyben, mint amelyben a magyar diákoknak helyt kellett állni, "ez nem rossz eredmény".
Arra a felvetésre, hogy a 10 évesek szövegértéseit vizsgáló PIRLS-felmérésen még jól szerepeltek a diákok, s a 15 évesek ugyanezen területen már romló eredményt produkálnak, azt mondta: a diákok kisgyermekként elérnek egy bizonyos szintet, majd a képességek fejlesztése abbamarad Magyarországon. Ugyanakkor a PIRLS-felmérésben most jól szereplő korosztályt hat év múlva "éri el" a PISA-felmérés. Az előző héten nyilvánosságra hozott PIRLS-felmérésben 45 oktatási rendszer közül az ötödik helyen végeztek a 10 éves magyar diákok szövegértésben.

Arató Gergely oktatási államtitkár szerint ahhoz, hogy az elindított fejlesztések eredményei látszódjanak a PISA-felmérésben is, hosszabb időre, 10-15 évre van szükség. A felmérést nagyon fontos jelzésnek nevezte a magyar közoktatásról, amelynek eredményei egybeesnek a közoktatás szereplőinek tapasztalataival: szükséges az alapkészségek megerősítése, és az oktatási rendszeren belüli különbségek csökkentése.
A jövőbeni intézkedéseket ismertetve kitért az alapkészségek oktatásának kiterjesztésére az általános iskola 5-6. évfolyamán, amit kötelező jelleggel a következő tanévtől kell alkalmazni. Ennek keretében a tanórák 25-40 százalékát kell az alapkészségek megerősítésére fordítani.
Az intézkedések között szerepel a kompetencia-alapú programcsomagok elterjesztése, jövő márciusig 39 oktatócsomag készül el, s folyamatban van még 6.300 pedagógus továbbképzése az eddigiek mellett. 2013-ig ötvenezer pedagógus továbbképzését tervezik.

(MTI)

forrás: http://www.okm.gov.hu/

Komment: Szerintem azért rosszabb a 15 évesek eredménye, mert az általános iskolák felső tagozatában nem tanítanak olyan intenzíven, mint az alsó tagozatban.

A kedvenc weboldalam

Nekem rengeteg kedvenc weboldalam van, de ha ki kellene emelnem valamelyiket, akkor az a http://www.maps.google.com/ , ami tulajdonképpen egy műholdas térkép. Azért tetszik, mert ugyanúgy meg lehet nézni rajta a Szaharát, mint a Kínai Nagy Falat, vagy a Mount Everestet, a Grand Kanyont, és még sorolhatnám. Csak be kell írni egy városnevet a keresőbe, és már ott is van. Azt is ki lehet választani, hogy normális térképként, műholdas képként, vagy a kettő keverékeként akarjuk nézni a bolygónkat. Van olyan is, pár egyesült államokbeli városban, hogy megálltak az utca közepén és panorámaképeket készítettek az adott város bizonyos területeiről, amik aztán megnézve oyanok, mintha mi is ott állnánk. Itt vannak azok a városok:

A kékkel jelölt útszakasokra kattintva láthatjuk a panorámaképet, ha a jobb felő sarokban a "street view" menüben vagyunk.

Ez itt páldául a Central Park, New York Cityben:

De csak Flash Playerrel lehet megnézni.

A kulcs c. fogalmazás úgy született, hogy a tanárnő mondott egy címet, és adott nekünk negyed órát, hogy olyan "mesét" írjunk arról a bizonyos kulcsról, ami eszünkbe jut. Így lett.

Tudományos felfedezés

Múltkor olvastam, hogy amerikai kutatók felfedezték azt a gént, ami segít az agynak együttesem értelmezni a bal és jobb szemből külön-külön érkező képet.
Szerintem ez azért érdekes, mert lehet, hogy így képesek lesznek gyógyítani számos olyan szembetegséget, amiért ez a gén a felelős, mivelhogy a két kép eltéréséből agyunk kiszámítja a tárgyak távolságát, így a közelebb lévő tárgyakat valóban közelebbinek érzékeljük. A pontos térlátáshoz elengedhetetlenül szükséges, hogy az agy képes legyen a két szemből jövő és nem teljesen átfedő információt összerendezni, majd egyetlen háromdimenziós képként értelmezni.

Forrás: [origo]

A kulcs

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy szegény ember.
Ennek a szegény embernek sok fia és lánya volt, ezért nem mindig tudtak bőségesen étkezni. Egy reggel fölkelt, és mint minden más nap, kiment a legnagyobb fiával a földre kapálni. Kapáltak egész délelőtt. Estefelé, amikor hazaindultak, a fiú talált a földön egy kulcsot. Fölvette, elmosolyodott és zsebre tette, de nem szólt senkinek róla. Másnap reggel az apa egyedül ment kapálni, mert a fiú azt hazudta, hogy beteg. Miután az egész család elment, ki a maga dolgára, fölkelt az ágyból és a konyhába sietett. Félrehajtotta a szőnyeget, és kinyitotta a titkos ajtót, ami alatta volt. Lent gyertyát gyújtott és keresgélni kezdett. Talált is egy nagy ládát, olyasmit, amiben a ruhát tárolták. Elővette a kulcsot és a lakatba dugta. Lassan kinyitotta a ládát, és meglátta benne a rengeteg pénzt. Egy darabig elégedetten nézte, majd fogott egy nagy zsákot, és fürgén lapátolta bele az aranyat. Visszazárta a ládát, fölkapott egy ásót majd kimászott a pincehelységből. A szőnyeget visszahajtotta, mintha mi sem történt volna. Kirohant a házból, majd a rég nem használt csűr alá elásta a zsákmányt. Mire a család hazaért, visszafeküdt az ágyba. Másnap reggel újra kiment az apjával kapálni a földre, és a kulcsot leejtette ugyanoda, ahol találta. Éjszaka felkelt, kiment a csűrbe, fölkapta az ásót, kiásta a pénzt és elbujdosott. Néhány nap múlva az apa megtalálta az elejtett kulcsot a földön. Rossz érzése támadt és hirtelen összefüggést látott a fia betegsége, és a kulcs között. Amikor hazaért, ellenőrizte volna a ládában a pénzt, de csak a láda volt ott, pénz nélkül. Rájött, hogy a fiú, akit régen befogadott tulajdonképpen egy profi rabló.

Karinthy Frigyes: A cirkusz illusztráció

A rajz teljes egészében az én művem és Photo Shop programmal készült.

Karinthy Frigyes: A cirkusz

A novella egy kisfiúról szól, akinek minden vágya az, hogy egyszer felléphessen egy cirkuszban az általa írt hegedű művel. Ez a vágya olyan erős, hogy gyakran álmodik vele. Álmaiban azonban csak a cirkusz bejáratáig jut el. De egy alkalommal bebocsátást nyer az álombeli cirkuszba. Csak a hegedűjével nem engedik fellépni, mert az igazgató szerint a cirkuszba járó emberek izgalmasabb produkcióra vágynak. A főhős álmán keresztül Karinthy megmutatja nekünk a cirkusz általa elképzelt abszurd világát. Végül teljesül az áhított cél: hegedülhet a színpadon, mint megöregedett artista.


Tanulság: ha van egy célunk az életben, azért érdemes küzdeni és megtenni olyan dolgokat is az érdekében, amiről úgy gondoljuk, hogy felesleges, mert a cél elérése értelmet ad minden fáradozásunknak.

Haiku

Madár ül a fán
Színes tolla van neki
Később elrepül

Ugat a kutya
Mert rossz napja van, nem jó
Még mindig ugat

A béka úszik
De a gólya meglátta
És megette őt

A Szabadon választott téma

Azt mondta a magyartanárunk, hogy egy szabadon választott témáról kell írni. Nem jutott semmi az eszembe, ezért erről írok. Tehát, itt ülök a számítógép előtt a 201-es teremben, csütörtökön a hetedik órában és írom ezt a bejegyzést (vagy fogalmazást). Még mindig csak ülök, írok és gondolkodom…és gondolkodom. Ez az én szabadon választott témám. Legalábbis addig amíg el nem kezdek valamiről hosszasan, elmélyülten írni. Pont úgy, mint erről most. Igen. Ez az én szabadon választott témám véglegesen. Erről fogok írni. Arról, hogy csak ülök, írok és gondolkozom. Nem hiszem, hogy ezt olvasni nagy élmény, de ez az, amikor nincs ötlete valakinek, és azt írja le. Nem először csinálok ilyet, mert ha utólag elolvasom, újra eszembe jutnak a körülmények, amik között írtam, az emberek körülöttem, és ehhez csak el kell olvasnom egy ilyesmi irományt. Nem szívesen mondom rá, hogy csinos kis szöveg, de…tudjátok (tudják) mit? Nem is mondom. Nem csinos. Hanem… csak egy kis fogalmazás magyar óráról.

A kedvenc filmem

Az én kedvenc filmem az „Ollóke-zű Edward” (Edward Scissorhands). Tim Burton a rendezője, akinek már több művét is láttam, és mind tetszett. Elég elvont, szürreális világa van, talán azért. 1990-ben készült, de Magyarországon csak idén ősszel adták ki szinkronizálva. A történet röviden: Egy sablonszerű, „tökéletes” városka (nem derül ki, hol) fölött egy hegyen áll az ódon, elhagyatott kastély. Itt élt, és alkotott egy öreg feltaláló (Vincent Price). Legnagyobb műve volt Edward (Johnny Depp), akit egy robotból készített. Ellátta mindennel, aggyal, szívvel, vérrel, de meghalt, mielőtt elkészült volna, így Edward kezei helyén megmaradtak a robot ollókezei. Évekkel később az Avon helyi képviselője Pegg (Dianne Wiest) betéved a kastélyba, felfedezi Edwardot, és leviszi magával a városkába. Naivitása és segítőkészsége miatt a helyiek hamar megkedvelték. A fiú beleszeret, a nő lányába, Kimbe (Winona Ryder). Ezt a lány barátja, Jim (Anthony Michell Hall) nem nézi jó szemmel, és megpróbálja Edwardot befeketíteni a város közössége előtt. Segítőkészségét kihasználva, szándékosan bajba keveri őt, és Edward a rendőrségre kerül. Peggék kihozzák ugyan, de a település lakói az eset után már gyanakvással néznek rá, és már csak Kim bízik az ártatlanságában.
Egy véletlen baleset miatt végleg kiközösítik, és Edwardnak nincs más menedéke, mint a kastélya.

Ajánlom mindenkinek, aki szereti a megszokottól eltérő képi világú filmeket és a kicsit abszurd emberi történeteket.

A kedvenc könyvem

Nem igazán olvasok, mert nem találok kedvemre való könyvet, pedig alapvetően szeretek olvasni. Abszolút kedvencem nincs, de nagyon tetszett a „Holt költők társasága” c. könyv (írta: N. H. Kleinbaum). Arról szól, hogy a hagyományaira és eredményeire büszke Welton Akadémiába új irodalomtanár érkezik, aki egyedi oktatási módszereivel és lelkesedésével, egyetlen pillanat alatt felhívja magára a diákok, a tanári kar és a szigorú, konzervatív igazgató figyelmét. A teljesítménycentrikus oktatással szembeforduló tanár gondolatai fogékony lélekre találnak diákjainál. Mr. Keating gyorsan rádöbbenti őket az élet rövidségére, a költészet szeretetére, és arra is, miképpen találhatják meg önmagukat, és hogyan küzdhetnek az álmaikért. Széttépeti velük a tankönyvet, mert azt akarja, hogy felfedezzék: életük maga a költészet, tudjanak önállóan gondolkodni, legyen véleményük. A felismerés egyeseknek életre szóló szerelmet, másoknak tragédiát hoz, a hagyománytisztelő iskolában pedig felüti fejét a lázadás szelleme. A fiúk egy részét megragadja a költészet bűvös hatalmának felidézése, felélesztik az iskola falai között működő Holt Költők Társaságának hagyományait, és megpróbálnak kitörni a köréjük állított korlátok közül. Próbálkozásaik kudarcba fulladnak, és végül az igazgató, Mr. Nolan eltanácsolja, Keatinget, feloszlatja a Társaságot, és átveszi az osztály oktatását, de a fiúk a szívük mélyén mindig „igazi Holt Költők” maradnak.

A könyvből 1989-ben film is készült, Robin Williams (Keating), Ethan Hawke (Todd), Robert Sean Leonard (Neil), Josh Charles (Knox) és Norman Lloyd (Nolan) főszereplésével. Láttam, és az is nagyon tetszett.

Egyébként nyelvi előkészítő osztályba járok.

Első napok a Budai Középiskolában

Sári vagyok, Budapesten születtem és a második hetemet töltöm a Budai Középiskolában. Volt már olyan, hogy eltévedtünk, mivel minden óra más teremben van. 34-en vagyunk az osztályban. Az egyik fele spanyolt tanul (én is), a másik németet. Heti 12 spanyol óránk van, ami néha kicsit soknak tűnik. A nyelveken kívül van még matek-, magyar-(ezt a blogot magyar órán írjuk), tesi-, tanulásmódszertan-, informatika-, töri-, gépírás-, természettudomány-, és oszt. főnöki óra. Körülbelül ennyi.